A mindennapok folyamatos pezsgése észrevétlenül szippant be bennünket, fel sem tűnik, hogy csak sodródunk az árral. Ahogy haladunk előre, a napokból hetek, a hetekből hónapok lesznek, és mire észbe kapunk, már egy újabb év áll mögöttünk. Olyan gyors a tempó, hogy észre sem vesszük, mennyire sodródunk. Nincs idő megállni, leszállni a robogó vonatról, újratervezni, másik jegyet venni – és néha még arra sem, hogy körülnézzünk, merre járunk, vagy kik utaznak velünk.
Jó irányba tartasz?
Van, hogy annyira keressük a következő célt, az új kihívást, a jobb lehetőséget, hogy közben megfeledkezünk a jelen pillanat értékéről. Hajtunk előre, hogy „majd ha elérjük…”, „majd ha sikerül…”, „majd ha megkapjuk…”, de közben lemaradunk arról, ami már most is ott van körülöttünk.
A hála gyakorlása éppen erről szól. Megállni. Tudatosítani. Észrevenni. Mert a hála nem azt jelenti, hogy ne törekednénk a célunk elérésére, hanem azt, hogy közben ne veszítsük szem elől mindazt, ami már megadatott.
Hála-percek a mindennapokban
A hála lehet egy gondolat, egy pillanatnyi csend, egy belső mosoly. Nem kell hozzá sem különleges hely, sem plusz idő. Csak egy kis befelé figyelés, ami segít felismerni, hogy mi az, ami már most is érték az életünkben.
Ha mindennap szánunk akár egyetlen percet arra, hogy végiggondoljuk, miért lehetünk hálásak, egy idő után természetessé válik, hogy a fókuszunk nemcsak arra irányul, ami hiányzik, hanem arra is, ami már a miénk.
A hála lehet:
✨ egy jó beszélgetés, ami feltöltött;
✨ egy probléma, amit megoldottál;
✨ egy ember, aki melletted áll;
✨ egy döntés, amire büszke vagy;
✨ vagy csak az a felismerés, hogy ma is volt egy pillanat, ami örömet hozott.
Hálakönyv – kapaszkodó a nehezebb napokra
Ha szeretnéd tudatosabban gyakorolni a hálát, érdemes elkezdeni írni egy hálakönyvet vagy hálanaplót.
Egy egyszerű füzet vagy jegyzet, amibe minden este felírsz néhány dolgot, amiért aznap hálás vagy. Nem kell nagy dolgoknak lenniük – a legapróbb gesztusok, érzések, felismerések is számítanak.
Ez nem csupán egy szokás. Ez egy kapaszkodó is a nehezebb napokra. Amikor úgy érzed, hogy összecsaptak a fejed felett a hullámok, amikor kétségeid vannak, amikor elveszíted a motivációdat, elég csak visszalapozni és emlékeztetni magad arra, hogy mennyi mindent megéltél, elértél és kaptál már eddig is.
Miért éri meg?
A hála tudatosítása átformálja a gondolkodásunkat. Kevésbé ragadunk bele a hiányérzetbe, kevesebb időt töltünk azzal, hogy csak az akadályokat, a kihívásokat vagy az elérendő célokat nézzük. Megtanít arra, hogy az élet nem csak az „újról” és a „többről” szól, hanem arról is, hogy elismerjük és értékeljük azt, ami már most is a miénk.
Érdemes kipróbálni. Lehet a reggeli rutin része vagy az esti elcsendesedés pillanata. És ha rendszeressé válik, egy idő után azt veszed észre, hogy nemcsak a világot látod másképp, hanem te magad is változol.
Mikor álltál meg utoljára csak azért, hogy felismerd, mennyi mindenért lehetsz hálás?
