És ha pont Te magad vagy a kulcs?

Gondoltál már arra, hogy olyan tulajdonságaid is lehetnek, amelyeket szinte észre sem veszel, vagy egyszerűen nem tulajdonítasz nekik jelentőséget, miközben valaki más számára mégis különleges értékkel bírnak? Lehet, hogy nem is tulajdonság, csupán egy jókor mondott szó, egy időben feltett kérdés, amely új nézőpontot nyit meg, vagy egy tett, amellyel segítesz. Megtörténhet, hogy észrevétlenül mutatsz utat valakinek, aki épp elveszettnek érzi magát, vagy egy kis lökést adsz annak, aki a következő lépésén tétovázik.

Hajlamosak vagyunk alábecsülni magunkat: úgy gondoljuk, hogy nincs bennünk semmi különleges, vagy hogy a tudásunk és tapasztalatunk túl hétköznapi ahhoz, hogy mások számára hasznos legyen. Pedig sokszor éppen ezek az „apró dolgok” – egy egyszerű gondolat, az odafigyelés, a (meg)hallgatás vagy egy régi tapasztalat megosztása – jelenthetik valaki számára a változás kulcsát.

Coaching folyamat során gyakran előkerül a kérdés: „Mi az én erősségem? Mivel segíthetek én másoknak?” A válasz pedig legtöbbször nem valami különleges képességben rejlik, hanem éppen abban, amit talán magunk sem veszünk észre: az empátia, a megértés, a tudásmegosztás, a tapasztalat átadása, a bátorítás, az elismerés, a pozitív gondolkodásra való ösztönzés… – ezek mind olyan „szupererők”, amelyek egy másik ember számára fordulópontot jelenthetnek.

Hogyan fedezheted fel a saját erősségeidet? Hogyan tudatosíthatod magadban azt, ami mások számára annyira értékes? Első lépésként érdemes visszagondolni azokra a helyzetekre, amikor valaki megköszönte a segítségedet, tanácsodat vagy akár csak a jelenlétedet. Mi volt az, amit adtál? Mi volt az, ami miatt változott az ő helyzete, hozzáállása vagy érzése?

Szánj időt arra, hogy felfedezd a saját „szupererőidet”!

  • Mi az, amiben igazán jó vagy?
  • Mi az, amit mások értékelnek benned?
  • És ami talán még fontosabb: hogyan tudod ezeket tudatosan használni?