De tényleg: ne tervezgess. Ne ábrándozz. Ne legyenek illúzióid arról, hogy január 1-jén csettintésre megváltozik minden körülötted, és álmodból felébredve egy szép, új világ vár rád. Megoldódnak a problémáid, eltűnnek a nehézségeid, köddé válnak a kihívásaid, és makacsul beköltözik hozzád a siker, a fény és a csillogás.
Lehangoló? Lehetséges.
Felzaklató? Talán.
Igaz? Igen.
Joggal kérdezheted, hogy miért írok ilyet, és miért nem egy pozitív, lelkesítő gondolattal ágyazok meg annak, hogy sikereket érj el a következő évben.
Miért? Mert bár a lelkednek jobban esne, és jobb kedved lenne tőle, valójában nem segítene igazán. Ennél többre lesz szükséged!
Ahogy nemrég egy kedves ügyfelemnek mondtam: „Buksi simogatás, sajnálkozás, szomorkodás, ventillálás, a „minden pocsék” állapotban ücsörgés helyett foglalkozzunk azzal, hogy mit szeretnél ezek helyett. Te mit szeretnél! Nem a lányod, a barátnőd, a kollégád. TE.”
Abban hiszek, hogy a valós célkitűzés, a pontosan meghatározott teendők és határidők, a szükséges támogatók kiválasztása, a prioritások felállítása, valamint az akkurátus és kitartó munka hozza meg a vágyott eredményt és változást.
Ahhoz, hogy mindebben sikeres legyél, esszenciális az empátia, a rád figyelés, a meghallgatás, az együttérzés, és a biztonságos közeg megteremtése. Ezzel a csomaggal indulunk!
Ugye, hogy mennyire más, mint a „buksi simogatós” verzió? Mert teljesen mást is takar, és máshoz hivatott alapot adni.
Tehát, ne tervezgess, hanem tervezz. Gondosan. Eredményorientáltan. Velem.
Hogy mire fókuszálunk? Ez rajtad múlik. De ha a jövő-tervezést hozod témaként egy coaching ülésre, biztosan nem hagyjuk ki az alábbiakat:
- Mi az, ami már most megvan, vagyis mire építhetsz?
- Mire van ráhatásod, és mi az, ami kívül esik a kontrollodon?
- Hogyan lesz a jelenből jövőkép?
Vidd tovább a gondolat fonalát egy januári coaching alkalmon, amire itt kérhetsz időpontot:
